Környe - Avasi templomrom 

 

 

   Árpád-kori körtemplom maradványa. A középkori Avas falu temploma volt ez, amelyet valószínűleg a 13. században emeltek.

 

                               

 

 

 

 

 

 

 

                                      "Bán hídja"                                    

 

     

 

 

 

Bánhida környéke már ősidők óta lakott helynek számít, melyet az itt talált bronzkori, s a nemrég Ny-i határában feltárt római kori leletek is igazolnak. Nevét a feltevések szerint egykori tulajdonosáról – aki bán méltóságot viselt – és a birtokán átfolyó Rákos folyó (ma Által-ér) felett átívelő hídról, amit a "Bán hídjának" neveztek kapta.   

 

 Az oklevelekben Bánhida néven 1288-ban említik először.  Vitány és Tata várak szolgálatában áll a falu, esetenként királyi, máskor földesúri adomány – vagy zálogbirtokként említve.

 

                                  Szelim -lyuk

 

 A török hódoltság alatt Bánhida 1543-ra már teljesen lakatlanná válik.

 

A néphagyomány szerint amikor Szulejmán szultán csapatával Bánhida felé közeledett, a környék lakosai – főleg asszonyok, gyerekek, öregek – a közeli Gerecse hegység védettnek gondolt helyére, a Szelim lyukba menekültek. Azonban a barlangban rejtőzködőket a törökök felfedezték, a barlang száját gyúlékony anyaggal betömték és meggyújtották. Az ide menekültek mind egy szálig elpusztultak.

 

 

 

 

 

A barlang jelenlegi nevének eredetét több elmélet magyarázza[1]:

 

 

 

• az első szerint I. Szelim oszmán szultán szultán nevéből származik, aki viszont a környéken egyáltalán nem járhatott, mivel ő még a mohácsi csata előtt meghalt és soha nem járt Magyarországon.
• a másik magyarázat szerint a Szulejmán név alakult át Szelimmé. I. Szulejmán oszmán szultán seregei valóban jártak a környéken és el is pusztították azt.

 

 

 

 

 

Oldal: Valóság és legenda
ÖRÖKSÉGÜNK A MÚLT - © 2008 - 2024 - mult-kor.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat